Egy vásár története...írta: az élet...és a mesemondó...


…hol volt, hol nem volt, élt a városban két lány, az egyiket nevezzük Ritának, a másikat Erikának. Egy nap Erikát meghívták egy kézműves vásárba, aki magával hívta,barátnőjét, Ritát.
Az elmúlt három hétben éjt nappal azon dolgoztak, hogy legyen mit árulniuk a vásárban. Már nagyon várták, Rita azért mert már régen vásározott, Erika meg azért mert ez volt az első vására.
Egymást biztatva, optimistán beültek a kocsiba és elmentek a vásárba. Kipakoltak, ami nem kis munka volt, mert a két asztal, amit szereztek, annak a cipelése a kocsitól a helyig, felért volna egy órás kondi edzéssel, nem kell mondanom ugye, hogy mind a két lánynak az izma csak úgy dudorodik mára az izomláztól. De ez mind semmi. Kilenc órára kipakoltak, szép sorra a többi vásározó is megjött, körbe mentek, ismerkedtek. Nagy izgatottan várták az első vásárlókat, igaz kicsit fújt a szél, de azért sütött a napocska. Tíz órakor már leültek, címkéztek, nyugta tömböt írogattak, beszélgetek és még mindég várták a vásárlókat. Tizenegy órakor még mindég beszélgettek, és nem győztek az asztaluk körül ugrálni, hogy felvegyék a portékánkat a földről, amit a szél lefújt, és ha hiszitek, ha nem, még mindég várták a vásárlókat. Délben még jobban feltámadta a szél, még többet ugráltak, még több portékát portalanítottak, és még … mindég várták a vásárlókat.
Egy órakor megebédeltek a szabadban, és még…mindég várták a vásárlókat. Kettő órakor jött egy nagyobb széllökés, ami eldöntött minden, nem csak a portékákat döntötte fel századszorra is, hanem a kitartásunkat is a szél. Összepakoltak, és haza mentek, lefeküdtek, pihentek, és nem keresték magunkba a hibát, mert hiába a vásár, hiába mész ki eladni…ha nincs senki, aki meg vásárolja, mert itt nem volt senki. Nem is tudtak róla, hogy volt itt egyszer egy kézműves vásár. És itt nem a vásárló volt a hibás, hanem a szervezés volt ilyen. Mert honnét is tudták volna....?
Itt a vége, fuss el véle.
De azért készültek képek is, íme egy: 


Megjegyzések

Tündéri Lonka üzenete…
Sajnálom :( Én is meglátogattam tegnap egy kézműves vásárt, a Kredencet, szerintem ott sem nagyon akadt vásárló..
pillimolli üzenete…
Szép mese, csak sajnos ez nem mese volt:::))))
Edina üzenete…
Jaj de megörültem amikor olvastam hogy vásározni voltál:))De a végeredmény elszomorított...sajnálom hogy ez történt. Voltam már én is ilyen " jól szervezett" vásárba , ahol nem is járt senki mert elfelejtették meghirdetni:(
Na de azért ne add fel!:) Majd a következő jó lesz!:)
Remélem megkaptad a picike kis csomagomat!
Puszillak!:)
ozsuzsanna üzenete…
Remélem legközelebb jobban sikerül!
Pedig gyönyörűséges volt az asztal!
Böbe Morzsák üzenete…
Sajnálom, hogy így jártatok, pedig micsoda klassz dolgokat készítettetek! Talán majd legközelebb...bár az ember ilyen negatív hatás után nehezebben indul el újra! Szépek vagytok Ritával. Nagyon megkedveltem Őt is a blogján keresztül!
Monessa üzenete…
Sajnálom én is, hogy ilyen vége lett a vásárnak! Szépeket alkottatok. Biztos lesz még szerencsétek!
Banász Erika üzenete…
Nagyon köszönöm Lányok a hozzászólásokat, ez van, és volt! De nem adjuk fel! :)))) Puszi Mindenkinek! Erika